Nagy Piroska gyászkísérő gyászedukációs aktivista, blogger, gyászcsoport-vezető.

A Gyászedukáció azért jött létre, hogy érthetőbben, őszintébben és tabuk nélkül beszéljünk a gyászról.

Hiszem, hogy a veszteség után nemcsak együttérzésre van szükségünk, hanem tudásra is. Arra, hogy értsük, mi történik velünk. Hogy felismerjük a gyász természetes reakcióit, merjünk kérdezni, és ne érezzük magunkat egyedül vagy "rosszul működőnek" azért, mert nem úgy gyászolunk, ahogyan azt mások elvárják tőlünk.

Sokat tanulok a gyászról, és folyamatosan képzem magam, miközben a saját gyászom is gyógyítom.

Elvégeztem a Napfogyatkozás Egyesület A gyász lélektana és a Gyászcsoport-vezető képzését, a Felnőttképző Intézet Gyásztanácsadó képzését, valamint az Adjuctor Academy Szupportív Gyászkísérő  és Traumatudatos segítő tanfolyamát is.

2025 szeptembertől a Debreceni Egyetem mentálhigiénés felsőfokú szakirányú képzésére járok.

Munkám egyik fontos része ezért a gyászedukáció és a szemléletformálás: ismereteket adok át, tévhiteket bontok le, és olyan kérdéseket hozok be a közbeszédbe, amelyekről még mindig túl keveset beszélünk.

Emellett online gyászkíséréssel segítem azokat, akik szeretnének saját veszteségükkel hosszabb folyamatban foglalkozni, valamint létrehoztam a Gyász-Iránytűt, amely egy egyszeri, 60 perces, személyre szabott gyászedukációs alkalom azoknak, akik elsősorban érteni, kérdezni és tájékozódni szeretnének.

Szakmai kompetenciám határain belül dolgozom: a gyászkísérés nem pszichoterápia, nem pszichológiai vagy pszichiátriai ellátás, és nem helyettesíti ezeket.

A küldetésem egyszerű:

minél több ember értse, hogy mi történik vele a gyászban – és minél kevesebb embernek kelljen azt gondolnia, hogy rosszul gyászol.