Az utóbbi időben újra és újra belefutok egy mondatba a gyásszal kapcsolatban:
"Én azt akarom, hogy fájjon. Ha nem fájna, az azt jelentené, hogy elfelejtettem."
"A sebeink repedések, amelyeken át bejut a fény és általa hosszú évek fájdalmát és szenvedését engedhetjük el." (Rúmi)
Nem kell láthatatlanná válnod gyászolóként.
A Gyászedukáció az a tér, ahol lehetünk őszinték, sebezhetőek a veszteségeinket illetően.
Nagy Piroska vagyok, gyászedukációs aktivista, blogger, gyászcsoport-vezető, gyászkísérő.
A veszteségre adott természetes reakciót gyásznak nevezzük.
Lehet, hogy van rá tudományos megfogalmazás, mégis, ha velünk történik valami végleges és felfoghatatlan veszteség, nincs szó, ami leírná azt a fájdalmat és szenvedést, amit átélünk.
A gyász témája számomra nemcsak személyes élmény, hanem hivatás is.
Elvégeztem a Napfogyatkozás Egyesület gyász lélektana és gyászcsoport-vezető képzését, és a Felnőttképző Intézet Gyásztanácsadó képzését.
2025 szeptembertől a Debreceni Egyetem mentálhigiénés felsőfokú szakirányú képzésére járok.
A Gyászedukáció létrehozásával célom, hogy egy olyan tér szülessen, ahol a veszteségről nyíltan, tabuk nélkül lehet beszélni. Nem kell láthatatlanná válnunk a gyászunkkal.
Az oldalamon személyes megéléseim mellett, blogot és tudományosan megalapozott edukatív tartalmakat is fogsz találni.
Én itt vagyok. Látlak. Ha szeretnéd, kísérlek és tartalak a veszteség útján.
Online gyászkísérés
Online gyászkísérés
A gyász nem hiba, nem gyengeség, és nem olyasmi, amin "túl kell esni".
A gyász válasz arra, ami fontos volt – és ami megváltozott.
Gyászkísérőként biztonságos teret adok azoknak, akik veszteséget élnek át: haláleset, szakítás, betegség utáni állapot, gyermektelenség vagy más mély életforduló kapcsán. Nem terápiát kínálok, hanem jelenlétet, megértést és kísérést egy olyan úton, amelyet nem kell egyedül végigjárnod.
A gyászkísérés lelki munka, amely tudatosságot és elköteleződést igényel. Ha ezek jelen vannak, a gyász idővel nemcsak fájdalom, hanem integrált tapasztalat, akár erőforrás is lehet.
Gyászkísérés – nem vagy egyedül a veszteségeddel
Edukatív tartalmak a gyászról
Gyászedukáció
A gyászról érthetően, mindent, tabuk nélkül
Közérthető, edukatív és hasznos tartalmak a veszteségeinkről
A gyász nem mindig látványos és nem mindig köthető halálesethez. Sokszor ott él velünk a hétköznapokban: a reakcióinkban, a döntéseinkben, a kapcsolatainkban. Előfordulhat, hogy egy időszak, amely fáradtnak, üresnek vagy megrekedtnek tűnik, valójában egy feldolgozatlan gyász jele.
Vannak élethelyzetek, amikor a veszteség súlya elviselhetetlennek tűnik. Ilyenkor a lélek – teljesen természetes módon – védekezik. A gyászfolyamat lelassul, befagy, elfojtódik. Mintha a rendszer azt mondaná: "most még nem bírod el, majd később."
Sok ember éveken, sőt évtizedeken át él így – a gyász feldolgozatlan rétegeivel a tudattalan mélyén. A...
A gyász az egyik legmélyebb emberi tapasztalat. Amikor elveszítünk valakit, akit szerettünk, az egész világunk megváltozik. Nemcsak a lelkünkben, hanem a testünkben, a gondolatainkban, a kapcsolatainkban és a mindennapi működésünkben is.
A gyász nem egyszerűen "egy érzelem", hanem egy hosszabb folyamat, amelyben újra kell tanulnunk, hogyan...
Miért ér minket váratlanul a veszteség?
A gyász a legnehezebb önismereti munka, amivel az ember élete során biztosan találkozik, noha ezt sosem választaná szíve szerint. Nem választjuk, csak berobban az életünkbe. Általában hívatlanul.
Aztán pedig egész életünkre szóló átalakítást végez a környezetünkben és a lelkünkben is.
Miért vagyunk meglepve? Talán, mert szeretjük abban az illúzióban tartani magunkat, míg csak lehet, hogy jó emberekkel nem történhetnek rossz dolgok. Ha mindent kézben tartunk, és tisztességesen csináljuk az életünket, akkor megúszhatjuk.
Nem tudom, mire jók ezek az önáltatások. Lehet, hogy okozunk magunknak ezzel néhány nyugodt évet, de garantáltan annál inkább pofán csap majd a rideg valóság.
A valóság, amiről semmit nem tanulunk a szüleinktől és az iskolában sem említik meg osztályfőnöki órán.
Egy napon gyanútlanul hazaérünk, és akkor az édesanyánk közli velünk, hogy gyógyíthatatlan rákos, és napjai vannak hátra.
Valójában az élet természetes része a veszteség, amely egy természetes, normál krízis formájában jelenik meg az emberi lélekben, melyet gyásznak nevezünk.
Blog
Személyes történetek, megélések, érzések
"Ami kimondatlan maradt"
Változik a világ! És te? Változol?
2026.04.17
Változik a világ. Megrendítő élmény ez számomra. Az viszont talán még megrendítőbb, hogy közben mennyire képtelen vagyok örülni. Nem a változásnak, hanem úgy általában.
Ha hiányzik, örülj neki!
2026.04.08
Van egy fénykép a nappaliban. Megsárgult, kopott, gyűrött.
Egy fecske tényleg nem csinál nyarat?
2026.03.19
Megkérdezték tőlem a minap, hogy miért ezt a pályát választottam? Nem igazán értettem a kérdést, de elgondolkodtam rajta. Előtte egy régi ismerősöm hűlt el tőle, hogy hogyan bírom én ezt, hogy gyászolókkal foglalkozom?
Néha én magam is fel akarom adni
2026.03.14
Olyan könnyen, és olyan húsbavágóan tudjuk bántani egymást, szinte észrevétlenül. Ha az ember kilép a fényre, akkor ezt vállalnia kell. De vajon mi a határa annak, amit el kell tűrnünk, csak azért, mert jelen merünk lenni?
Iratkozz fel a hírlevelemre!
Ez a hírlevél egy heti rendszerességű, gyászedukációs és megtartó levél, amit minden kedden küldök ki. Nem automatizmus, nem tömeges marketingüzenet, hanem egy manuálisan írt, személyes hangvételű levél, amiben valódi figyelem és jelenlét van.
A hírlevélben:
-
közérthetően beszélek a gyászról és a veszteségekről
-
edukálok, magyarázok, összefüggéseket mutatok meg
-
bátorítalak arra, hogy merj ránézni arra, ami benned van
-
személyes gondolatokat és tapasztalatokat is megosztok
-
időnként gyakorlatokat, kérdéseket adok önreflexióhoz
A célom az, hogy akkor is támogatást kapj, ha még nem állsz készen egyéni kísérésre, vagy egyszerűen szeretnél biztonságos, megértő térben kapcsolódni a saját gyászodhoz.
A csatlakozás egyszerű:
add meg az email címedet és a keresztnevedet, és keddenként megérkezik a levelem.
Bármikor leiratkozhatsz, nincs elvárás, nincs kötelező "haladás". Csak jelenlét.
Ha szeretnél egy olyan hírlevelet, ami nem siettet, nem bagatellizál, és nem akar megjavítani – hanem megtart és kísér –, akkor itt a helyed. 🌿